Kilencven éve született Illovszky Rudolf - koszorúzott az MLSZ
2012.02.22 - 17:16:00, Utolsó módosítás: 2012.02.22 - 17:18:46Ma lenne 90 esztendős a magyar labdarúgás egyik emblematikus alakja, Illovszky Rudolf.

Rudi bácsi – élete utolsó szakaszában mindenki csak így hívta - aki játékosként, edzőként és szövetségi kapitányként is maradandó nyomot hagyott maga után futball-történelmünkben. Életének 86 esztendejében mindvégig szeretett sportágának élt. Klubhűsége, embersége, jósága páratlan szerénységgel párosult. Azon ritka személyiségek közé tartozott, akit mindenki ismert a sport világában, és mindenki tisztelt.
Az MTK-ban pallérozódott villámgyors balszélső tizenöt éven keresztül, 1941 és 1956 között 270 alakalommal öltötte magára a Vasas piros-kék dresszét. A Vasas meghatározó játékos-egyénisége ez idő alatt 87 gólt szerzett, míg a válogatottban mindössze csak három meccs jutott neki osztályrészül, noha tudása alapján lényegesen többször kellett volna nemzeti színű mezben kifutnia a zöld gyepre, ám ekkor a világháború gyötrelmes, futballmentes éveit nyögte Magyarország. Bár, ha arra gondolunk, hogy a 15 éves Rudi a zsúfolásig megtelt, tömött villamos lépcsőjéről leesve egy autó elé zuhant és combnyaktörést szenvedett, kész csoda, hogy egyáltalán futballistává lett. A balesetet követő műtét után ellenére az egyik lába rövidebb lett, de kitartásának és elszántságának köszönhetően gazdag futballkarriert futott be, mi több, ökölvívásban is megállta helyét, mint azt fegyelmezetlen játékosai közelről is megtapasztalhatták néha-néha... Az öltözőben kialakult konfliktusokat a kiváló pedagógiai érzékkel megáldott Rudi bácsi sokszor úgy oldotta meg – hatékonyan -, hogy a renitensnek egy pár kesztyűt dobott, és maga is beállt a szorítóba.
Edzőként is sikereket ért el. 445 első osztályú meccsen dirigálta a piros-kék együttest, hatvanhét esztendőn át tekintette a klubot második otthonának. Négy ízben a bajnoki címig vezette a Fáy utcai csapatot, és az 1966-os, veretlenül elnyert elsőségben is döntő érdeme volt, hiszen nem az ő döntése volt, hogy 1966-tól már nem lehetett egy időben a válogatott és a Vasas edzője. Háromszor nyert Közép-európai Kupát, és 1986-ban Magyar Kupa-győzelemre is vezette csapatát.
Az angyalföldi klubban olyan klasszisok nevelkedtek a kezei között, mint Berendi Pál, Bundzsák Dezső, Mészöly Kálmán, Komjáti András, Izsó Ignác, Machos Ferenc, Müller Sándor, Mathesz Imre, Vidáts Csaba, vagy Váradi Béla. Természetesen ez a felsorolás nem teljes, hiszen egy ilyen megemlékezés keretében lehetetlen felsorolni mindenkit, aki Illovszky Rudi bácsi irányításával lett érett labdarúgó, de annak illusztrálására elégséges, hogy megállapítsuk: a Mester valóban szakmájának mestere volt. Külföldön is jelentős sikereket ért el, dolgozott a görög Olimpiakosz Pireusz és az osztrák Admira Wacker szakvezetőjeként is.
De nem csak klubszinten volt sikeres. Két időszakban volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya, előbb 1966-67-ben, majd 1971 és 1974 között. Összesen 29 mérkőzésen irányította a nemzeti tizenegyet. Vezetése alatt válogatottunk ezüstérmet szerzett az 1972-es müncheni olimpián, s 1972-73-ban Európa legjobb négy csapata között tartották nyilván.
Nevéhez fűződik minden idők egyik legerősebb magyar válogatottjának összeállítása, amely 1966-67-ben nyolc győzelem, egy döntetlen mellett mindössze egyetlen vereséget szenvedett el. Illovszky Rudolf kijuttatta a válogatottat az 1972-es Európa-bajnokság négyes döntőjébe, és ugyancsak döntőbe vezényelte a csapatot a két hónappal később kezdődő müncheni olimpián is. Világ- és Európa-bajnokságokon olyan játékosokat irányított, mint Albert Flórián, Bene Ferenc Dunai II Antal, Varga Zoltán Fazekas László, Göröcs János, Juhász Péter, vagy Kocsis Lajos, de a sor hosszasan folytatható lenne...
Illovszky Rudolf 2008. szeptember 23-án, életének 86. évében hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
(mlsz.hu/Futballista.hu)






















